Busójárás

2014-es év busójárás ideje, programja. ITT>>>>
A „a farsang farka” a Busójárás illetve: -Poklada
Az emberiség szellemi kulturális örökségei közé került a mohácsi busójárás, az UNESCO illetékes bizottsága  döntött a Duna-parti város télűző, tavaszköszöntő népszokásnak listára vételéről.

A mohácsi sokácok ma már messze földön is ismert népszokása.  Régen három nap, farsangvasárnap reggelétől húshagyó kedd estéig tartott a mulatság, amiben csak férfiak vettek részt. Akik állatvérrel festett, fűzfából faragott maszkot öltöttek magukra. A faragott álarcot az élesen kimetszett szem, a hiányosra kifűrészelt fogsor és a homlokrészre erősített szarv tette ijesztővé. Kezükben bozogányt tartottak vagy fakereplőt csattogtattak, láncos botot csörgettek. A várost járó bandák (szkupa) az utcai járókelőket riogatták, a házakba és istállókba is bementek. Kinek a hátán csattant hamuzsák, másnak az arcát bekormozták, vagy éppen egy másikat borral kínáltak. A ház tornácára, az istálló szalmájára hamut hintettek.
A farsang utolsó napján kedden lévő téltemetésről készült film:

           

A mohácsi sokácok körében élő legenda szerint furfangos őseik a török megszállás elől a Duna túlsó partján lévő Mohács-szigetre menekültek. Álruhákat öltve tértek vissza a folyón átkelve, s rajta ütöttek a babonás törökökön, akik az ijesztő maskarásoktól megrémülve fejvesztve menekültek a városból. A mondának alig van történeti alapja. Köztudomású, hogy Mohács 1687-ben szabadult fel a török uralom alól. A sokácság nagy arányú betelepedése csak ezután tíz évvel kezdődött meg. A balkáni eredetű sokácok minden valószínűség szerint korábbi hazájukból magukkal hozták a szokást és azt itt Mohácson formálták tovább. A XVIII. század végéről vannak az első adatok a szokás mohácsi megjelenéséről. A busójárás más népek szokásaiban is megtalálható télbúcsúztató, oltalmazó, tavasz köszöntő, termékenységet varázsló ünnepek csoportjába tartozik. Talán a vérrel festett, bárány illetve birkabőrrel díszített maszkok vezetnek a legrégebbi mútba. Alakjuk nagyban emlékeztet a primitív népek fából, tökhéjból vájt, vérrel vagy növényi festékkel díszített álarcaira.  A valamikor fékeveszett mulatozásba csapó szokás ma az idegenforgalom medreibe terelve tovább él. Az ünnep a Széchenyi téren álló rőzserakás meggyújtásával, a máglya körültáncolásával ér véget vasárnap. A kedden este máglyán égetik el a telet jelképező koporsót, melyre ráírták:
Farsang élt 3 napot. 

     
Sok, emlékezetes kép él bennem a mohácsi busójárásról. Az első kép valós, nem csak emlékeim által megidézhető. Valahol, valamilyen hírlapmegőrzőben talán még megtalálnám egy 1961-es Nők Lapja oldalán. A fotón, Mohács főterét körülvevő embergyűrűben egy ballonkabátos, fejkendős nő (anyám) maga elé tart egy apró kerékképű, fehér svájcisapkás fiút. Természetesen nem nekünk járt az az ujság, ismerősök hozták mutatni lelkesen. Azt hiszem meg is vettük, sokáig megvolt, de ma már csak felidézni tudom. Aztán nagy szünet,- a másik kép amit magamban őrzök, a házasságkötésem előtti nap farsangja és az itt nálunk, a busójárást jelenti. Mintha az ominózus dátum egy ideális legénybúcsúra lett volna időzítve. Természetesen beöltöztem és így teljes inkognitóban "bűnözve" tudtam átmulatni az utolsó "kötelezettségek" nélküli napot. Erről remélem semmilyen sajtó nem őriz semmilyen fotót! :-)
Aztán mintha a fontosabb események mind a farsangi napokra akartak volna esni, a következő évben ugyanilyen időzítéssel megkaptam a ma már ismeretlen, behívó parancsot. Kötelességemnek éreztem, hogy aki ilyen nagy "megpróbáltatás" elé néz, az utolsó civil napjait beöltözve kergesse a telet Mohács utcáin. Most már bizonyos; teljes sikerrel!
Az utána következő farsangok illetve busójárások már nem is hasonlítottak az előzőekhez. Automatikusan átváltoztam a busójárási tömegben fürge szemű "gyermekeit terelő" juhásszá. Szóval busójárás tekintetében azóta az emlékeimből élek! A szőlőhegy tetejéről nézem a várost körülvevő autó rengeteget. A városba már csak a vendégeim kedvéért merészkedek néha. Gondoltam a napokban, mennyire változtatna rezignáltságomon ha hírét venném, hogy busónak már nők is beöltözhetnek, vagy valami hasonló talán újra fel tudna villanyozni. Ez ugyan szinte lehetetlen, de egy jó ötlet folytán még előfordulhat valami "gondolatébresztő" program. Mert ugye a jó sokacok valamikor  n e m  arról voltak híresek, hogy ilyenkor távol tartották magukat az asszonynéptől! :-)
 
                                                                  

    

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

vissza a címoldalra



 


aszokfa.lapunk.hu címoldaláraLap tetejéreOldaltérkép
ingyen honlap
Powered by lapunk.hu